Blogolj!

Németország választ - élő!

Otto von Bismarck

Szövetségi parlamenti, azaz Bundestag választásokat tartottak ma Németországban. Kövesse élőben, a blogstar németországi tudósítójával a történteket!

Összefoglaló:

# Nagyot bukott, mégis megnyerte a választást az Angela Merkel vezette CDU-CSU

# Történelmi bukásra vezette pártját az orbángyűlölő Martin Schulz,
az SPD alig lépi át a 20 százalékot

# Rácáfolva az előrejelzésekre, a politikai karantéba zárt, bevándorlás ellenes
AfD lett a harmadik erő, bőven 10 százalék fölötti eredményt elérve

# Visszakerült a Bundestagba 10 százalék feletti eredménnyel a jobboldali liberális FDP.

# A SPD ellenzékbe készül

# Martin Schulz a bukás ellenére - egyelőre - nem mondott le.

# Ha az SPD ragaszkodik az ellenzéki szerephez, akkor először jöhet létre az
úgynevezett Jamaika-koalíció a CDU-CSU, az FDP és a Zöldek összefogásával.



23.30 Véget ér élő hírfolyamunk...

A televíziókban általában véget értek a választási adások, ahol még megy, ott a különböző szakértők és a pártok képviselői jobbára ugyanarról beszélnek: mi legyen az AfD-vel...

A mai német választás és a következő hetek-hónapok központi témája egészen biztosan az AfD és szavazói leszenk. Közben egy nehéz koalíciós tárgyalás elé néz az ország, hiszen a két nagy néppárt együttesen minden idők legnagyobb veszteségét könyvelhették el, együttes eredményük alig haladta meg az 50 százalékot. 

Mindez azt mutatja, hogy bár Angela Merkel, történelmet írva negyedszer tudott nyerni, semmi sem mehet úgy tovább, ahogy eddig ment.

Köszönjük a figyelmüket!



23. 00 Íme, az előzetes végeredmény

Az egyéni választókerületek eredményeit több helyen még számolják, azok némiképpen módosíthatják a végeredményt.



23.00 Bundestag várható összetétele 

Az egyéni választókerületek eredményeit több helyen még számolják, azok némiképpen módosíthatják a végeredményt.

A várhatóan 705 képviselői hely közül 244 helyet a CDU-CSU, 154-et az SPD (szociáldemokraták), 96-ot az AfD (Alternatíva Németországért), 77-et az FDP (szabaddemokraták), 68-at a Grüne (Zöldek) és 66-ot a Linke (baloldal) szerzett meg.



22.05 Kelet-Németországban már az AfD a második legerősebb párt

Ez az adatsor jól mutatja az AfD felemelkedését és az SPD süllyedését



Magas volt a részvételi arány

76,2 százalék volt a részvételi arány a Bundestag választáson, ez több százalékkal meghaladja a 2013-mas részvételt. 

Ez azt jelenti, hogy nem volt hatásos a koalíciós pártok és a média mozgosító kampánya, amely arra irányult, hogy a részvételi arány növelésével csökkentsék az AfD eredményét.




21.30 Az AfD parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményez Merkel menekültpolitikája miatt

Az Alternatíva Németországnak, az AfD a szövetségi parlament pártjaként vizsgálóbizottság felállítását kezdeményei Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt - jelentette be a vasárnapi Bundestag-választás után a párt egyik vezetője.

Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik úgynevezett csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Bundestag feladata a kormány ellenőrzése. Ezért az AfD vizsgálóbizottságot kezdeményez, amely "nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel" - mondta a politikus.

Alice Weidel a párt berlini eredményváró rendezvényén arról is beszélt, hogy az AfD-s képviselőknek "alázattal" kell dolgozniuk. Konstruktív ellenzéki szerepet betöltve küzdeniük kell azért, hogy "a jognak és a rendnek újra legyen esélye ebben az országban".

A párt egyik társelnöke, Frauke Petry azt mondta, az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége. (mti)



21.15 Magyarország is téma volt

Az ARD és a ZDF országos televíziók vitaműsorában szóba került Magyarország is.

A műsorvezetők Magyarországra vonatkozó kérdéseire Jörg Meuthen az AfD vezetője kijelentette, hogy egy uniós tagországot sem szabad arra kötelezni, hogy több menekültet fogadjon be, mint amennyit akar. Az AfD az erős nemzetállamokból álló EU, a "szülőföldek Európája" elképzelés híve.

Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek kampányának egyik vezetője azt mondta, nem kizárni kell Magyarországot az EU-ból, hanem gondoskodni kell arról, hogy betartsa a szabályokat. A többi között hozzátette, hogy támogatni kell a demokratikus, EU-párti ellenzéket.

Martin Schulz az SPD elnöke, aki a kampányban számtalanszor gyalázta Magyarországot és amagyar kormányfőt, azt mondta, hogy szerinte a magyar kormány a kvótaperrel tanúsított magatartással "megkérdőjelezi az európai jogközösséget".

21.05 Orbán Viktor gratulált Merkelnek

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a legnagyobb közösségi oldalon gratulált Angela Merkel kancellárnak újraválasztása alkalmából. A miniszterelnök azt írta a Facebookon magyarul és németül, hogy "Budapest gratulál". 



21.00 Merkel: nem most fogunk dönteni a koalícióról

Nem most fogunk dönteni a koalícióról - mondta az élő adásban Angela Merkel.

A kancellár szerint át kell gondolni a mai eredményeket és a lehetőségeket. Jó megoldást kell találni az ország vezetésére és jó együttműködést kell kidolgozni.

A számok azt mutatják, hogy nincs leváltott nagykoalíció - szögezte le. Azt is elmondta, hogy tudomásul veszi, hogy Martin Schulz szerint pártjának ellenzékbe kell vonulnia, de ezt az ügyet holnap újra meg kell vitatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy számításba kell venniük az úgynevezett Jamaika-koalíciót.



20.50 Schulz leszögezte: az SPD ellenzéki párt lesz

Az ARD hétpárti vitaműsorában az SPD bukott kancellárjelöltje leszögezte: pártja mindenképpen ellenzéki szerepre készül, mert, szavai szerint

"nem engedhetjük meg, hogy egy diktátor legyen az ellenzék vezetője, hogy egy szélsőséges párt legyen az ellenzék vezetője"



20.40 Az AfD fölrobbantotta a választási napot

Az ARD-n látható élő adában Angela Merkellel az élen arról vitáznak a pártok képviselői az idő nagy részében, hogy milyen párt az AfD. Szélsőséges vagy sem. Gyűlölködő vagy a józan észt képviseli. Angela Merkel és Martin Schulz is részt vesz a vitában... Másról egyelőre nincs nagyon szó.



20.35 A szélsőbal máris tüntet és randalírozik Berlinben

Szélsőbaloldali elemek és anarchisták többszázan tüntetnek és randalíroznak Berliben, az ellen tiltakozva, hogy a szerintük szélsőséges AfD bekerült a Bundestagba.



20.30 Nagykoalíció vagy Jamaika?

Bár az SPD több vezetője bejelentette, hogy ellenzékbe készülnek, a CDU még nem mondott le a nagykoalícióról. 

A hétpárti Bundestagban úgy alakulnak az arányok, hogy a választásokon győztes Angela Merkelnek nem lesz könnyű új koalíciót összekovácsolni.

Ha maradna a nagykoalíció, annak meglenne a többsége, de az SPD egyelőre ellenzékbe készül. Nem tudni, hogy ezzel csak jobb pozíciót akarnak kivívni maguknak, ha mégis koalícióra lépnének, vagy a történelmi bukás után végre tényleg megpróbálják újjáépíteni magukat.

Ha az SPD ragaszkodik az ellenzéki léthez, akkor még nehezebb koalíciós tárgyalások elénéz Angela Merkel.Ebben az esetben ugyanis egy koalíciós partner nem elég, kettő kell. És mivel a kommunista utódpárttal, a Linkével és a szélsőségesnek mondott AfD-vel nem hajlandóak együttműködni, csak az FDP és a Zöldek maradnak koalíciós partnernek. Ennek a hármasnak is meg lenne a többsége a Bundestagban, de Németországban még soha nem volt példa hármas kormánykoalícióra, ami tulajdonképpen négyes, hiszen az CDU és a CSU is ténylegesen külön párt.

Ráaádsul a Bundestagba visszakerült FDP sem kapkod a kormánytagságért, a Zöldekkel pedig még sohasem kormányzott együtt a CDU-CSU országos szinten.

Ezt a CDU-CSU - FDP - Grüne koalíciót nevezik Jamaika koalíciónak, a pártok színei miatt (fekete-sárga-zöld - ez Jamaika zászlaja).

Eddig egyszer, 2003-ban került komolyan szóba a Jamaika-koalíció lehetősége, de akkor a szűk győzelmet arató Angela Merkel igyorsan lesöpörte azt az asztalról és Schröder visszavonlásáért cserébe bevetette az SPD-t egy nagykoalícióba.

Most, 12 évvel később több az esély a Jamaika koalícióra...



Íme az állás 20 órakor:

Jól láthatóan szinte semmi sem változott az exit poll adatokhoz képest. Néhány tized föl-le, de a különbségek és a sorrend állandósulni látszik.



Mégis süllyesztőbe kerül Martin Schulz?

Mint arról beszámoltunk, Martin Schulz a történelmi vereség ellenére nem mondott le, azt ígérte, hogy továbbra is küzdeni fog az elveikért. A párt elnökhelyettese sietett leszögezni, hogy továbbra is  Schulz vezeti az SPD-t. 

A szociáldemokraták frakciója viszont bejelentette, hogy Schulz lehet a párt vezetője, de nem lesz az ellenzék vezetője. A frakció ugyanis arra tett javaslatot, hogy az eddigi munkaügyi miniszter, Andrea Nahles legyen a képviselőcsport vezetője



A CDU-CSU nem mondott le a nagykoalícióról

Peter Altmeier, a kancellári hivatal vezetője leszögezte: továbbra is lehetséges kormányzati partnerként kezelik az SPD-t. A politikus leszögezte: mindenkinek államtörténelmi felelőssége van a jelenlgei helyzetben.

Altmeier bejelentette, hogy minden párttal tárgyalni fognak a helyzetről. Az egyelőre nem világos, hogy ebbe beletartozik-e azaz AfD, mellyel való mindenféle együttműködéstől eddig kategórikusan elzárkóztak.



19.30 "Levadásszuk Angela Merkelt!"

Alexander Gauland az AfD listavezetője

Ezzel az erős üzenettel nyitott a Bundestagba először bejutott, bevándorlásellenes AfD.

A párt listavezetője a diadalittas párttagok előtt kijelentette: nagyon megerősödve kerültünk be a Bundestagba. Ígérhetem, vadászni fogunk Angela Merkelre. Visszadjuk az országunkat a németeknek!"

Az örömre van okuk, hiszen a politikai karanténba zárt, a médiában állandóan szélsőségesnek jellemzett párt, az előrejelezésekre rácáfolva biztosan szerezte meg a harmadik helyet, messze 10 százalék fölötti eredménnyel. Nagyon nagy valószínűséggel az AfD-nek több mint 80 parlamenti helye lesz a több mint 13 százalékos eredményüknek köszönhetően.



18.50 Seehofer a realista

Súlyos csalódásnak nevezte a választás eredményét Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke.

Az Angela Merkellel szövetséges párt vezetője, Horst Seehofer müncheni nyilatkozatában azt mondta, hogy jobb eredményre számított. Az AfD-ről szólva azt mondta, immáron egyértelmű, hogy a jobboldalról támadási felület keletkezett az uniópártokon. Ez ellen kemény küzdelmet ígért a bajor kormányfő.

A csak Bajorországban induló CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió adatai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye.



18.45 Angela Merkel győzelmi beszédet mondott

Nem sokkal fél hét után örömittas pártvezetők körében beszédet mondott Angela Merkel, a választásokon győztes CDU-CSU kancellárjelöltje.

A szokásos köszönet után Angela Merkel rögtön az AfD-ről beszélt. Kijelentette, hogy érzékeli az AfD eredményével kapcsolatos helyzetetés a továbbiakban azon fog dolgozni, hogy visszaszerezzze az AfD szavazóit, biztonságérzetet teremtve számukra.

Ezt követően beszélt röviden az elmúlt 12 év eredményeiről és arról, hogy élvezte a választási kampányt, amely ismét, sorrendben a negyedik győzelmet hozta Angela Merkel és a CDU-CSU számára. Elmondása szerint a stratégiai célt, a győzelmet elérték. Hangsúlyozta, hogy a pártszövetségben ugyan mindenki jobb eredményre számított, de így is a CDU/CSU szerezte messze a legtöbb szavazatot, és nélküle nem lehet kormányt alakítani.

A jelenlévő sokszáz, többségében fiatal párttag többször vastappsal szakította félbe Angela Merkelt. A felhőtlen ünneplésen nem látszott, hogy az uniópártok szövetsége ugyan győzött, mégis nagyon sok szavazót vesztett 2013-hoz képest.

Angela Merkel nem reagált arra, hogy az SPD ellenzékbe készül és a lehetséges kormánykoalícióról sem tett említést. 



18.30 Schulz mindenki köszönetet mondott és harcolni akar

Fél hétkor mondott beszédet Martin Schulz, az SPD kancellárjelöltlje, aki pár napja még határozottan állította, hogy győzni fog és ő lesz a kancellár. A bizonytalan 40 százaléknyi zsvazóban bízott. Nem jött be, még az előző, bukással feléreő 2013-mas eredményt is valószínűleg alúlmúlják.

Schulz rövid, tapsviharral sűrűn megszakított beszédében, mindenkinek mindent megköszönt. Ezt követően bejelentette, hogy tovább fog harcolni az elveikért. Arról ő azonban nem ejtett szót, hogy ellenzékbe készülnek.

És a történelmi bukás ellenére sem mondott le...



18.25 Nézzük, ki mennyit bukott, illetve nyert

Jól láthatóan Angela Merkelék könyvelhetik el a legnagyobb bukást, de ennél sokkal fájóbb lehet a szocdemek vesztesége. Rajtuk kívülmindenki nyert, messze legtöbbet az AfD.



18.15 Az SPD máris ellenzékbe készül

Az eddigi kormánypárt, az SPD egyik magasrangú politikusa a választási eredményeket meg sem várva, nem sokkal az urnazárás után bejelentette, hogy a szociáldemokraták nem kívánnak koalícióra lépni a választáson győztes CDU-CSU-val, azaz nem kívánják folytatni a nagykoalíciót.

Erre szerintük a "demokrácia megmentése" érdekében van szükség, hogy ne a - szerintük - szélsőséges AfD legyen az ellenzék vezető ereje, amelyik harmadikként került be a Bundestagba. 

Az SPD egyébként a 20-21 százalék közötti teljesítményével szintén sokat vesztett a 2013-mas eredményéhez képest.



18.10 Az ARD még nagyobb bukást jelez a kormánypártoknak

Az ARD szerint Angela Merkel pártszövetsége majd 10 százalékot gyengülve nyerte meg a választást. 

Az SPD talán átlépi a 20 százalékos küszöböt, de az már szinte biztos, hogy ez lesz minden idők legrosszabb választási eredménye a szociáldemokratáknak.

Az előrejelzésekre rácáfolva az AfD simán megszerzi a harmadik helyet 13,5 százalékkal debütálva a Bundestagban. Egy nagykoalíció esetén ezzel ők lennének sz ellenzék vezető pártja.

A jobboldali liberálispárt biztosan visszajut, sőt, várhatólag 10 százalék feletti eredménnyel megelőzik, mint a Baloldalt, mind a Zöldeket. 



18.05 Merkel nagyot bukva nyert?

Hat órakor zártak az szavazóhelyiségek, és az első exit pollok döbbenetes eredményt mutatnak.

Angela Merkel pártja a vártnál sokkal jobban meggyengülve 33,5 százalék áll a a német RTL exit pollja szerint. Ez 8 százalékos bukás lenne 2013-hoz képest. 1994 óta ez a legrosszabb eredménye a konzervatív pártszövetségnek.

Bukott a baloldali kormánypárt, az SPD is, amelynek21 százalékot jeleznek előre az exit pollok. Ez szintén történelmi mélyrepülés.

Úgy tűnik, hogy biztosan harmadik erővé lép elő a bevándorlásellenes AfD, amelynek 13 százalékot jósol az exit poll. Ezzel ők biztosan haramadik erők lesznek a Bundestagban. Közel 8 és félszázalékot javítanak, ha ez lesz a végeredmény is.

10 százalékkal térhet vissza a Bundestagba a liberális FDP, amely legalább megduplázta az előző eredményét.

A kommunista utódpárt a Linke, és a Zöldekelőreláthatólag 9-9 százalékot szereznek.

Rajtuk kívül senkinek nincs esélye elérni az öt százalékos parlamenti küszöböt.  




17.00 Lehet-e meglepetés?

Nem valószínű, de lehet! Ugyanis egy héttel a választások előtt 40 százalék volt a bizonytalanok aránya!

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a választók 39 százaléka egy héttel a választások előtt még nem tudta, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártnak adja a voksát.

Ezzel kapcsolatban azonban a szakértők rendszerint kiemelik, hogy a bizonytalanok megnyerésére tett erőfeszítésektől nem várható trendforduló, nem valószínű, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) behozzák lemaradásukat az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU pártszövetséggel szemben.

Erre utal a ZDF Politbarometer című kutatásának egy másik adatsora is, amely szerint a németek 83 százaléka a negyedik kormányfői ciklusára készülő Angela Merkel győzelmére számít, és csupán 5 százalék számít Martin Schulz győzelmére.



15.00 Schulz sem hozott újat, a kampány vele is bukás

A német szociáldemokraták 2009 és 2013 után ismét elrontották országos választási kampányukat a párt 2005-ben folytatott legendás kampányának vezetője szerint. Úgy látja, a mai választás után az SPD nem halogathatja tovább a megújulást, amely a hanyatláshoz hasonlóan hosszú, évtizedes folyamat lehet.

Frank Stauss Berlinben egy újságírókkal folytatott beszélgetésen felidézte, hogy az SPD a 2009-es Bundestag-választás előtt és 2013-ban is későn állított kancellárjelöltet - 2009-ben Frank-Walter Steinmeiert, 2013-ban Peer Steinbrücköt indították Angela Merkel ellen, és mindketten elbuktak -, így nem maradt elég idő a kampány előkészítésére.

Ezt a hibát sorban harmadszor követik el, a párt hosszú viaskodás után csak januárban tudta eldönteni, hogy ezúttal az Európai Parlament volt elnökét, Martin Schulzot indítja Merkel ellen, pedig egy kampányon legkésőbb a választás előtt egy évvel el kell kezdeni dolgozni - mondta a szakértő.

A szervezettség nem minden, de alaposan felépített kampány nélkül nem lehet választást nyerni. Ez az SPD egyik fő gondja az idén - mondta a reklámszakember.

Szerinte előre lehetett tudni, hogy a CDU/CSU negyedszer is Merkelt indítja a Bundestag-választáson, és biztosra lehetett venni, hogy az eredményekre építő, állagőrző, "klasszikus status quo kampányt" folytat majd. Erre kihívóként a jövőre összpontosító kampánnyal érdemes válaszolni, amely egy határozott programmal, egy "új elbeszéléssel" felmutatja a választók előtt, hogy 12 év után új kancellárra és szociáldemokrata vezetésű kormányra van szüksége az országnak. Ezzel szemben Schulz az óvodai ellátástól a nyugdíjrendszerig szinte mindenről beszél, de egyik elem sincs következetesen felépítve, így hiányzik a "sztori" a kampányból.  

Súlyos gond, hogy az SPD csak a társadalmi igazságosság témájára összpontosít és elhanyagolja a "modernitás" ügyét, nincs válasza arra, hogy Németország miként használhatja ki a digitalizáció lehetőségeit - emelte ki Frank Stauss, hangsúlyozva, hogy a digitalizáció legalább annyira mély átalakulást jelent, mind az iparosodás, az indusztrializáció.

Szerinte kizárólag ennek tulajdonítható a Bundestagból 2013-ban kiesett FDP "feltámadása", a piacpárti, jobboldali liberális párt rátelepedett az elhagyott területre, az innováció és a modernség egyedüli letéteményeseként mutatja be magát a kampányban.

Azonban a kampányelemektől megtisztítva az FDP-nél, de még a Zöldeknél is az látszik, hogy nincs mondanivaló a jövőről, valamennyi párt a szélesebb értelemben vett biztonság témájával operál és az eddigi eredmények megőrzését ígéri.

Ez azért nagy baj, mert a német társadalom rohamosan öregszik, most először a választók több mint 50 százaléka 50 év feletti, az öregedő társadalmak pedig nem mindig a leginkább innovatívak, újítóak, pedig erre a képességre a digitalizáció korszakos átalakulása közben nagy szükség lesz - mondta Frank Stauss, aki szerint a következő Bundestag-választás fő témája a digitális forradalom lesz.

Hozzátette: akár kormányon marad, akár ellenzékbe kerül, az SPD-nek mindenképpen megújulásra lesz szüksége, a modern, demokratikus és szolidáris alternatíva pártjaként kellene felépítenie magát. Justin Trudeau kanadai kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök példája is mutatja, hogy ez nem lehetetlen, de az új önazonosság megtalálása éppen úgy hosszú folyamat lehet, mint a hanyatlás - mondta Frank Stauss, rámutatva, hogy az SPD 2005 óta rendre 30 százalék alatti eredménnyel végez a Bundestag-választásokon, és tartományi szinten is egyre gyengül.

A többi között arról is beszélt, hogy a kampány végére kialakult helyzet nemcsak az SPD-nek, hanem Merkelnek is veszélyes. A CDU/CSU táborában sokan úgy gondolhatják, hogy a választás már "lefutott", ezért nem is érdemes elmenni szavazni. Így "klasszikus nagykoalíció utáni választási eredmény" várható, vagyis a kormánypártok gyengülnek - a CDU/CSU akár 36 százalékig süllyedhet a 2013-ban elért 41,5 százalékról -, a kisebb pártok pedig mind előretörnek.

Frank Stauss válságos időszakban vezette az SPD országos választási kampányát; az SPD és a Zöldek közös kormánya (1998-2005) 2003-ban  minden korábbinál nagyobb megszorításokat vezetett be a szociális ellátórendszerben, hogy az Európa beteg embereként emlegetett Németország visszaszerezze gazdasági versenyképességét, és az Agenda 2010 nevű reformprogram körüli konfliktusok miatt Gerhard Schröder kancellár 2005-ben előrehozott választásokat kezdeményezett. 

A kampány elején, 2005 májusában az SPD 20 százalékpontos lemaradásban volt a Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel szemben. Az akkor már jó ideje tervezett és a jövőre orientált, határozott és bátor kampány révén a párt hajszál híján megelőzte vetélytársát, a szeptemberi választáson a szavaztok 34,2 százalékát gyűjtötte össze, míg a CDU/CSU 35,2 százalékot szerzett. Stausst azóta hősként tisztelik az SPD-ben.

Az elmúlt időkben több tartományi választás kampányában dolgozott a szociáldemokratáknak, legutóbb tavaly Rajna-vidék-Pfalzban, ahol az SPD nagyjából 10 százalépontos hátrányból indult, és végül legyőzte Angela Merkel pártját.



13.00 Uniformizálódtak a nagy pártok Németországban

A német kancellárjelölti vita is azt mutatta, hogy a nagy pártok "uniformizálódtak" Németországban, vagyis nem koncepciók, csak személyek versengenek egymással – állítja a Századvég Alapítvány vezető kutatója.

Pócza István szerint a két nagy párt álláspontja a legtöbb kérdésben azonos, sőt a jobboldali konzervatív CDU szociáldemokratizálódott. Ezt megerősítik a közvélemény kutatások is - tette hozzá -, 43 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tud különbséget tenni a két jelölt - Angela Merkel kancellár (CDU/CSU) és Martin Schulz (SPD) - között.

A kutatások szerint a nagy pártok támogatottsága csökkent, nőtt viszont a bevándorlásellenes AfD, valamint a Szabaddemokraták (FDP) támogatottsága. Vagyis kevésbé volt szimpatikus a választók számára a két nagy párt hasonlósága, mint a kis pártok "karcossága" - mondta.



Orbán Viktor a német választásról:

„Magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást, miután ő barátságosabb a magyarokkal, mint a rólunk tiszteletlenül beszélő szociáldemokrata kancellárjelölt, Martin Schulz."



11.00 Két új párt lesz a Bundestagban

Ha beigazolódnak a közvéleménykutatások, akkor az eddigi ötpárti helyett - két párt bekerülésével - hétpárti parlament lesz Németországban. Az FDP és az AFD közül valójában azonban csak az egyik az új párt a német törvényhozásban.

Az FDP, a német piacpárti liberálisok (inkább jobboldalinak tartott párt) 4 év után visszakerülhet a Bundestagba, ahol évtizedekig maghatározó szerepet játszottak, általában kisebbik koalíciós partnerként.

2013-ban azonban nem érték el az 5 százalékos küszöböt, így kormányról estek ki a Bundestagból.

Ennek ellenére nem tűntek el a süllyesztőben, hanem várhatóan megerősödve kerülnek ma vissza, bár az utolsó közvéleménykutatások szerint a 3. helyük meglepetésnek számítana.

Az AFD viszont sohasem volt még a Bundestagban, legutoljára, 2013-ban pár tízezer szavazattal csúsztak le. Igaz, akkor még egészen mást képviselt az „akkor még egyetemi professzorok pártjának” tartott alakulat. 2013-ban még eurószkeptikus, a német márkát visszaállítani akaró programmal indultak.

Az alapítókat azonban elsodorta a migráció, amelynek témáját egyedül az AFP karolta föl. Az euróellenesség helyett a muzulmán bevándorlás megakadályozása, a tradicionális német értékek védelme vált a párt programjának központi elemévé. 2015-2016-ban voltak a topon, több tartományi parlamentbe bekerültek, volt, ahol második erőként, 20 százalék fölötti eredménnyel megelőzve az SPD is.

A migrációs válság lecsengésével (a média szándékosan hallgatott a válságról) az AFD a 20 százalék körüliországos népszerűségéről jelentősen visszaesett, ám a kampány utolsó heteiben Schulz, az SPD kancellárjelöltje ismét elővette a témát, amely az AFD erősödéséhez vezetett. Most már ismét 10 százalék fölé mérik a pártot…



Nincs kormányváltó hangulat

Nincs kormányváltó hangulat Németországban - összegezte a választói felméréseket három nappal a német parlamenti választások előtt csütörtöki budapesti előadásában az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet projektvezetője.

Thomas Petersen szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyosan marad az országot 2013 óta irányító, Angela Merkel kancellár vezette, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkotta nagykoalíció.

A budapesti német nagykövetségen tartott rendezvényen a szakértő hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a választási kampány unalmas volt. Sőt, szerinte 72 órával a szavazás előtt még "minden mozgásban van", változhatnak a Bundestagba bejutó pártok közötti erőviszonyok.

A kereszténypártok, a CDU/CSU fölényes első helyéhez nem fér kétség, mint ahogy ahhoz sem, hogy a jelenlegi nagykoalíciós partner SPD nagy lemaradással a második helyen végez. Szavaiból kitűnt, hogy a tényleges versengés a harmadik helyért folyik a parlamentbe négy év után minden valószínűség szerint visszakerülő liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt között.

Az Allensbach Közvélemény-kutató Intézet a választásokat megelőző utolsó előtti felmérése szerint az FDP "hajszállal" előzi meg a konzervatívaktól erősen jobbra elhelyezkedő AfD-t, míg a két pártot a támogatottság sorrendjében a Baloldal pártja és a Zöldek követik.

A szakértő szerint rendkívül nehéz megjósolni, hogy Németországban milyen koalíció alakul. A negyedik kormányfői mandátuma előtt álló Angela Merkel hivatalban maradásához nem fér kétség, azonban a koalíciós paletta felettébb széles. Ez magában foglalja a jelenlegi nagykoalíció esetleges folytatódását, mint ahogy azt is, hogy a CDU/CSU az FDP-vel vagy épp a Zöldekkel alakít kormányt. De nem kizárt az sem, hogy először a háború óta három pártból álló koalíció jön létre.

Az intézet projektvezetője szerint a választói hangulat nyugodt, a szavazók "díjazzák" az erős gazdasággal párosuló stabilitást. Ebből a szempontból jelentősen megváltozott a helyzet a menekültválság "csúcspontja" 2015 ősze, illetve 2016 szeptembere óta, akkor ugyanis az embereket rendkívüli módon aggasztotta az országba érkezett mintegy 1 millió menekült.

Ebben az időszakban a közhangulatot az jellemezte, hogy a Merkel-kormány többé nem ura a helyzetnek, az ellenőrzés teljes mértékben kicsúszott a kezei közül. Mindez megmutatkozott a kancellár és az általa vezetett CDU támogatottságában is, amely akkor a mélyponton volt. Azóta azonban változott a helyzet. A kancellárnak lassan, de fokozatosan sikerült elérnie, hogy a különböző kormányzati intézkedésekkel párhuzamosan az említett aggodalom csökkent, és mára már Merkel, illetve a CDU népszerűsége elérte a menekültválság tetőzése előtti szintet.

Az aggódók aránya ma alig haladja meg a 25 százalékot. Mint ahogy a választók mindössze 19 százaléka van most azon a véleményen, hogy a vasárnapi választás "sorsdöntő" szavazás lesz, szemben például a 2005-ös választásokkal, amikor a megkérdezettek 47 százaléka gondolta ezt.

Thomas Petersen szerint a mai választói hangulat nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőttivel. Mindezek alapján a szakértő azt valószínűsítette, hogy megismétlődhet a választások utáni, 2013-as helyzet, amelyre akkor a nagy pártok gyengülése és a kisebbek erősödése nyomta rá bélyegét. Általánosságban elmondható, hogy - mint a szakértő fogalmazott - a "klasszikus politikai képletek" immár Németországban sem funkcionálnak, és a nem konvencionális megoldások kerülnek előtérbe.

A projektvezető úgy vélekedett: a mostanra kialakult "hangulati stabilitás" nem jelenti azt, hogy a választók apolitikusak lennének. Jóllehet az embereket az elmúlt hónapokban az időjárás foglalkoztatta a leginkább, utána olyan témák következtek a felmérések szerint, mint Donald Trump amerikai elnökké választása, a menekültválság, a szociális kérdések és a Törökországgal való viszony. Mindennek szerinte nem mond ellent az, hogy a szavazók döntését ezúttal sem elsősorban a külpolitika, hanem a szociális helyzet, valamint a belbiztonság befolyásolja.

A menekültválság a szakértő szerint mára már nem meghatározó a választói döntések alakulásában. Közvetve ugyanakkor megerősítette azokat az állításokat, amelyek szerint a merkeli politika felelőssé tehető a bevándorlásellenes AfD erősödéséért. Ugyanakkor nyomatékosan utalt arra, hogy a pártpaletta legszélét elfoglaló, az összes többi párt által bírált és minden esetleges együttműködésből kirekesztett AfD létrejöttét, illetve fokozatos erősödését egyáltalán nem kizárólag a menekültválság magyarázza.

Az okok között említette, hogy a párt annak idején a kormány politikája ellen tiltakozó "protesztpártként" jött létre, és utalt a fennálló intézményekkel szembeni, azóta megszűnt bizalmi válságra is.

Thomas Petersen szerint annak sem lenne különösebb belpolitikai - parlamenti - jelentősége, ha az AfD a harmadik helyen végezne, és nagykoalíció esetén - legalábbis matematikailag - az ellenzék vezető ereje lenne. (mti)



10.30 Ki lesz a harmadik? Ez határozhatja meg Németország sorsát

A közvéleménykutatások alapján úgy tűnik, ezen a választáson az igazi kérdés csak az, hogy melyik párt lesz a harmadik.

A vállaltan muszlim bevándorlásellenes párt ellen harcolt mindenki. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy az AFD lesz új pártként a 3. erő

A legutolsó adatok szerint erre most legnagyobb esélye, az eddig parlamenten kívüli, bevándorlásellenes AFD-nek van. Ugyanakkor nem tudni, hogy az utolsó napok masszívan AFD-ellenes CDU kampánynak milyen hatása lesz. Hány választót sikerül elriasztaniuk az AFD-től, illetve föl tudják-e tornászni annyira a részvételi arányt, hogy azzal 10 százalék alatt tartsák az AFD-t.

Amint ugyanis Schulz elkezdte pedzegetni a migránsbeözönlés témáját, azóta ismét erősödik az AFD, jobbára a CDU kárára. Ez volt egyébként Schulz taktikai célja. Viszont az már nem, hogy a CDU-val együtt az SPD népszerűsége is tovább csökkent.

Ha azonban az AFD 10 százalék fölötti teljesítménnyel biztos harmadik tud lenni, az minden bizonnyal a nagykoalíció felé tolja el a CDU-CSU-t és Merkelt.

Bár erre nem sok az esély, de ha mégis sikerülne a piacpárti, liberális jobboldali FDP-nek befutnia a harmadik helyre, egy jó 10 százalék fölötti eredménnyel, akkor nőnek a kétpárti CDU-CSU – FDP, vagy esetleg a hárompárti CDU-CSU – FDP – Zöldek koalíciónak.

Ha a Zöldek (Grüne), vagy netán a kommunista utódpárt, a Baloldal (Linke) lesz a harmadik erő, azt szintén a CDU-CSU – SPD nagykoalíció valószínűségét erősítené.



Magyar szakértő: a felmérések szerint a CDU nyerni fog, a baloldal nem tud koalíciót kötni 

A felmérések arra mutatnak, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megnyeri a választásokat Németországban, míg a baloldal képtelen lesz hatékony koalíciót kötni ez ellen - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense vasárnap reggel az M1 aktuális csatornán.

A docens elmondta, a nagy pártok támogatottsága csökkent a felmérések szerint, és a bizonytalanok aránya is jelentős, 40 százalékra teszik, de így is az a legvalószínűbb, hogy a CDU és koalíciós partnerei alakíthatnak kormányt.

A mostani választások tétje az is, Németország "beáll-e" az Emmanuel Macron francia elnök által meghirdetett Európa programja mögé vagy sem. 

Ha a liberálisokkal és a zöldekkel is koalíciót köt a CDU, akkor valószínűleg lassabb változásokra kell készülni az Európa-politikai téren - tette hozzá. (mti)



9.00 A kormánypártok gyengülnek, de van egy lényeges különbség köztük

A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a kormánypártok várhatóan gyengülnek, a kisebb pártok előretörnek, és a mostani öt helyett hét párt szerez képviseletet a Bundestagban.

A választások előtti utolsó közvéleménykutatás

Az ábrán a felső számsor a mostani várható eredmény, míg az alsó az előző, 2013-mas választás végeredménye.

Jól látható, hogy mind a CDU-CSU, mind pedig az SPD valószínűleg 5 százalékot veszít az előző választáshoz képest, ám az lényeges különbség, hogy Merkelék várhatóan így is magabiztosan nyernek, a szocdemeknek viszont könnyen lehet, hogy ez történelmi bukás lesz.

Bár nem lehet így ténylegesen kimutatni, de úgy tűnik, hogy a két nagy párttól elvándoroltak az FDP-nél és az AFD-nél kötöttek ki. Mindkét párt a parlamenti küszöb közeléből a 10 százalék körüli tartományba emelkedett. Az, hogy melyik párt lesz végül a harmadik, az nagyban befolyásolja az új kormánykoalíciót, ezzel pedig Németország és Európa jövöjét is. 



Magyar szakértő: izgalmassá vált az elmúlt pár nap

A Századvég vezető kutatója szerint izgalmassá vált az elmúlt pár napban a német kampány a vasárnapi parlamenti választások előtt.

Pócza István az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, az elmúlt hetekben mindenki megnyugodott és elkönyvelte, hogy Angela Merkel lesz ismét a kancellár és a szociáldemokrata párt (SPD) fut be a második helyre. Ugyanakkor 40 százalék körül van a bizonytalan szavazók tábora, akikért az utolsó percig komoly kampányt folytatnak a pártok.

A bizonytalanok között az elemző szerint vannak korábbi pártválasztók, stratégiai szavazók is, előbbieket az SPD próbálja meg aktivizálni, a stratégiai, vagyis utolsó pillanatban pártot választókat pedig a bevándorlás-ellenes AfD próbálja meg az urnákhoz szólítani.

Az AfD-vel kapcsolatban azt mondta, 10-11 százalék körüli stabil szavazóbázisa van, a harmadik erő lehet, de ehhez a szabaddemokratákkal meg kell küzdeniük. A végeredményt az döntheti el, hogy hányan mennek el szavazni, és mennyire sikerült a mozgósítás - tette hozzá. (mti)



8.30 Merkel vagy Schulz? Ez már rég nem kérdés

Angela Merkel nyugodtan készülődhet a választásra. A - szinte nem is volt - kampány ezúttal kicsit amerikaiasra sikeredett és ezért nem a programokról szólt, hanem személyekről. A kancellárjelöltekről. Közülük is csupán kettőről. Angela Merkelről a CDU-CSU jelöltjéről és Martin Schulzról a baloldali SPD aspiránsáról.

Angela Merkel negyedszer fut neki, három győzelem után, míg Martin Schulz most először vezeti pártját a választáson. Könnyen lehet egyébként, hogy egyben utoljára is. Mivel nagy taktikus, az utolsó hónapban már a várható óriási vereség utáni túlélésén ügyködött, készülve a Merkel utáni időkre(de erről majd később...)

Az év elején az SPD számára az önjelöltként érkező Schulz főnyereménynek tűnt, hiszen vele szárnyakapott a párt és egy-két hónap alatt szinte eltűntette a szocdemek hátrányát a jobboldallal szemben. Sőt. Őt magát, több év eleji felmérés népszerűbbnek mutatta, mint Angela Merkelt.

2017februári közvéleménykutatás - Schulz népszerűbb,mint Merkel

Ám a Schulz-hatás, mint kiderült, lufi volt. Amilyen gyorsan felívelt Schulz és az SPD népszerűsége, olyan gyorsan vissza is esett. Most már épp azon küzdenek, hogy ne a mostani legyen minden idők legrosszabb eredménye. Így vált Schulz politikai üstökösből politikai hullócsillaggá.

Merkel viszont végig nyugodt, következetes tudott maradni a kampányban, nem kapkodtak még az SPD szárnyalása idején sem. Mindez meghozta a gyümölcsét és a győzelem biztos tudatában készülhettek a mai választásra. Hiszen nem csak a CDU-CSU vezet fölényesen, hanem maga Angela Merkel is lényegesen népszerűbb, mint Schulz. Az amerikai típusú személyiségkampányt - úgy tűnik most - egyértelműen ő nyerte. 

Ez pedig már az egy hete publikált, szeptemberi adat.Merkel tönkreverte Schulzot...



8.00 - Megkezdődött a választás

A második világháború utáni 19. Bundestag - szövetségi gyűlés - megválasztására jogosult 61,5 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat.

A választáson 42 párt és 4828 jelölt indul.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag - szövetségi gyűlés - tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt válto1zó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

https://almafroccs.blogstar.hu/./pages/almafroccs/contents/blog/42811/pics/lead_800x600.jpg
afd,almafröccs,angela merkel,bevándorlók,cdu,csu,horst seehofer,kancellár,kancellárjelölt,közvéleménykutatás,martin schulz,menekültek,migránsok,német választás,németország,orbán viktor,spd,tartományi választás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?